Vízi menta: A gyógyászati ​​menta

A vízimalma a menta család tagja, amelyet az ókori görögök kora óta használnak. Egyes történészek úgy vélik, hogy a vízi menta az a menta, amelyre Menthe, a nimfa nevű görög mítosz hivatkozik, akit a féltékeny Perszephoné tett mentanövényké. Úgy vélik továbbá, hogy a vízi mentát használja Philemon és Baucis az asztalok súrolására, amint azt Ovidius írásai említik. A görögök és a rómaiak egyaránt a menta család tagjait használták fel a rituálé részeként, hogy előkészítsék a holttesteket. Aromáját használták, amely segítette a bomlás szagának elfedését. A víziminta vagy a pennyroyal használata a fürdővíz illatosítására egy másik gyakorlat volt, amely mind…

Tovább

Menta: Gyógyító hűvös íz

A mentának száz faja létezik, a leggyakoribb fajták a fodormenta és a borsmenta. A legtöbb történész egyetértése az, hogy a történelmi szövegekben a „menta” kifejezés általában a borsmentára utal. A menta használata egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza. A régészek szárított menta leveleket találtak az egyiptomi sírokban, amelyek Kr. E. 1000-ig nyúlnak vissza. A menta az ókori görög és római kultúrában is nagy szerepet játszott. Az ókori görög kultúrában a gyógynövényt a vendéglátás szimbólumának tekintették, és temetési szertartásokban is használták a rozmaringgal együtt. A görögök mentát is használtak egy fermentált árpával készített hagyományos italban. Az ókori…

Tovább